Junior Príma és Príma Primissima díjas zongoraművész, Érdi Tamás mindössze tizenöt esztendős kiskamasz volt, amikor nagy sikerrel debütált a Budapesti Tavaszi Fesztiválon Mozart zongoraversenyével. Tizenhét évesen a moszkvai Louis Braille Zongoraversenyen első helyezést ért el, majd rá egy évre Salt Lake Cityben is a „dobogó legmagasabb fokára állhatott”. A most harmincöt esztendős művész az idők során huszonhét országban koncertezett, illetve számos CD-t és DVD-t adott ki.

Hogyan derült fény páratlan zenei képességeire?

– Szemműtétem miatt hároméves koromig több alkalommal Amerikában tartózkodtunk, s a szüleim már ekkor észrevették, hogy számomra minden zene – mondja Érdi Tamás. – Nekem „muzsikált” a mosó- és a mosogatógép, a centrifuga, illetve a villamos fiszhangon fékezett és a madarak énekében pedig észrevettem Chopin zenéjét. Schubert-melódiákat Kistétényi Melinda és Bartalus Ilona zongorázott és énekelt nekem először élőben. Én azonnal beleszerettem a Pisztráng ötösbe, s ennek alapján bal kézzel komponáltam hozzá új variációkat.

Miként alakult a folytatás?

– Első vizsgámon egy Bach-menüettet játszottam, amit megzavart egy repülőgép, s amíg hallottam a hangját nem akartam folytatni, Becht Erika ekkor szeretett belém, s azóta is ő az én „kottám”. Őt Kocsis Zoltán ajánlotta nekünk, s azóta már az ő fiát is Erika tanítja. Akkor megtanultam, hogy zene közben semmiképpen nem állhat le az ember…

Nagyon fiatal volt, amikor elkezdődött a nemzetközi karrierje.

– Valóban még csak tizenötéves voltam, amikor Moszkvában első helyezést értem el egy Louis Braille Nemzetközi Zongoraversenyen. Ez a siker szinte szárnyakat adott, de ugyanakkor óriási bánat is ért: tragikus körülmények között elvesztettem az egyik bátyámat, Balázst. Így édesanyámnak haza kellett jönnie, a díjátadón csak Erika maradt kint velem. Ez az esemény még erősebb szálakkal kapcsolt Erikához. Itthon, a temetés alatt is együtt sétáltunk. Sosem felejtem el, mennyi erőt adott ő akkor nekem.

Egy Salt Lake City-beli zongoraverseny-győzelem után a Bécsi Zeneakadémián elkezdte a tanulmányait.

– A dunakeszi zongoristákkal egy ötzongorás zongoraversenyről első helyezést hoztunk el, majd Bécsben kezdtem el tanulmányaimat. A Járdányi Pál Zeneiskola befejezése után a Budapesti Zeneakadémián elutasítottak, még csak nem is felvételizhettem. Ám Bécsben nagyszerű pedagógushoz, Jó Imolához kerültem. Ő nagyon örült nekem – emlékszem első találkozásunkon komakirálynak nevezett – s megerősített abban, hogy olyat tudok, ami nem tanulható. De akkor most megtanulunk zongorázni! – mondta.

Már tizenkilenc évesen megjelent az első CD-je.

– Ekkor már a torontói Zeneakadémián Leon Fleisher tanítványa voltam és egyre jobban beleszerettem a klasszikus zenébe. rájöttem, hogy Mozart nélkül lehet élni, de nem érdemes. Ebben az időben jelent meg két Mozart CD-m, ami azóta két kiadást is megért és Kanadában is forgalmazták. Az évek során a Schubert-, Chopin-, Liszt-, Bartók- CD-k mellett DVD-im is megjelentek.

Többször körbeutazta a világot, hiszen számos országban lépett fel. Melyik koncertje volt a legemlékezetesebb?

– Talán a legelső angliai turné. A hangversenykörút során találkoztam először az akkor még kint élő világhírű zongoraművésszel, Vásáry Tamással. Sokan azt hitték Angliában – Tamás nevünk miatt –, hogy lengyelek vagyunk és a fia vagyok. Ő akkor veszítette el feleségét, Ildikót, amikor mi Balázst. Tamás meggyőződéssel állította, hogy a találkozásunk sorsszerű, melyet Ildikó és Balázs „hozott össze”. A vesztesség feldolgozásához a közös munka sok erőt adott nekem.

Kulturális és diplomáciai rendezvényekre is gyakran meghívják.

– Valóban többször invitáltak ilyen típusú hazai és külföldi fellépésekre egyaránt. Már Washingtonban is zongoráztam, a varsói Chopin-szobornál pedig többször felléptem. Legutóbb dr. Körmendi Adrienne konzul asszony meghívására Krakkóban én nyitottam meg a Krakkói Zsidó Fesztivált.

Olvastam, hogy ő a koncert után azt mondta: elbűvölő, amit csinál…

– Igen, ám számomra a legnagyobb dicsérettel teljesen egyenértékű, amikor a zongorajátékom alatt egy vidéki falucska iskolájában egy kislány elsírja magát a Chopin-noktürn alatt. Majd megkérdezi a tanító nénit, hogy vajon miért kellett sírnia…

Mennyi gyakorlás kell a folyamatosan koncertezéshez?

– Naponta legalább öt-hat óra. Liszt Ferenc mondta: Ha egy napig nem gyakorolok, azt csak én veszem észre. Ha két napig, azt a tanárom, ám a háromnapos kihagyást már a közönség is érzékelheti.

A nyáron egy nagyon érdekes kezdeményezésbe vágta a fejszéjét.

Meggyőződésem, hogy igényt nemcsak kiszolgálni, hanem teremteni is lehet. A nyáresti komolyzenei koncertekkel a Balaton-part kulturális kínálatát szerettük volna színesíteni, hogy ne csak mindig a könnyűzene legyen a főszereplő! Klassz a pArTon! elnevezésű koncertsorozatunkat az óbudai Danubia Zenekarral közösen hoztuk létre. A támogatóink kívánságára én lettem a rendezvény arca, amit boldogan vállaltam, bizonyítva nemcsak sorstársaimnak, hogy a lehetetlen legyőzhető! Bebizonyosodott, hogy Balatonfüredtől Akarattyáig, Szigligeten, Csopakon, Paloznakon, Földváron és Keszthelyen át a Velencei-tó partjáig a komolyzenének nyáron is van közönsége.

Ahogy látom a honlapján, december végéig megtelt a koncertnaptára.

Az október hónapot a felkészülésre szántuk, mert a november kicsit összesűrűsödött. A Művészetek Palotájában november 2-án többedmagammal lépek fel. Játsszunk együtt! sorozatunkban ezúttal Bartók lesz a főszereplő, majd Varnus Xavér koncertsorozatának keretein belül a kőbányai református templomban zongorázom. November 11-én egy vajdasági meghívásnak teszek eleget, Novi Sad városházájának gyönyörű dísztermében koncertezem. A hónap közepe táján Gödöllőn kerül sor a Lions Klub jótékonysági koncertjére. A Zwack Múzeumban 21-én Bodrogi Éva szopránestjén működöm közre, majd 28-án, Nagykanizsán a Strém Kálmán emlékére rendezett hangversenyen koncertezem. A hónap utolsó napján a Szegedi Nemzeti Színházban az egyetem zenekarával két zongoraversenyt adok elő. Decemberben Svájcba utazunk. Laussane-i és veveyi koncertek után ezt az év végi periódust az óbudai Társaskörbeli szólókoncerttel zárom. Természetesen már elkezdődött a jövő évi naptáram „feltöltése” is. Most pontosítjuk a krajovai és bukaresti fellépéseim időpontját, melyhez majd egy erdélyi koncertsorozat is szerveződik.