HíREK
KIJEV, Filharmónia
2012. október 22.Ebben a csodálatos épületben, egy tökéletes akusztikáju, gyönyörű, zsúfolásig megtelt teremben zongorázott Érdi Tamás Liszt Ferenc születésnapján. Hagyományt teremtettek ezzel a koncerttel, mert ettől kezdve, minden évben, október 22.-én Liszt koncert lesz Kijevben, arra a napra emlékezve, amikor hatalmas sikerrel itt játszott Liszt Ferenc. Emlékezetes koncert volt ez, nemcsak a siker miatt, de ekkor ismerte meg Liszt későbbi élettársát, Caroline-t, aki mindent maga mögött hagyva követte a zongoraművészt, s élete végéig hűséges társa maradt.
„Állítom, hogy 165 éve, amióta ebben a városban Liszt Ferenc itt játszott, nem volt ekkora siker! Az idejét nem tudom, ki kapott ekkora vastapsot minden szám után, s ki játszott úgy, hogy a közönség a koncert végén állva tapsolt, a hangos bravózásról már nem is beszélve! Én 40 éve élek itt, s minden koncerten itt voltam, de a közte levő idő irott anyagait is ismerem, szóval állítom, s még egyszer hangsúlyozom, Liszt Ferenc óta itt nem volt ekkora siker!”
Vass Tibor, a Magyarok Kijevi Egyesületének elnöke
Tovább»
Zürich
2012. szeptember 24.Gyertyafényes esték a Bakonyban és a Balaton partján
2012. augusztus 1.- „Sokkal érzékenyebben nyúl a billentyűkhöz, mint a látó emberek. Úgy hiszem, hogy az ő játékában bizonyos dinamikai tartományokban olyan érzékenység van jelen, ami nálunk természetszerűleg nem lehetséges. Azt merném mondani, hogy talán chopini mértékkel lehetne ezt a képességet mérni. Nem véletlen, hogy Chopin igen közel áll hozzá, hiszen a lengyel zeneszerző a pianissimo-piano-mezzoforte közötti dinamikai tartomány minden kétséget kizáróan legérzékenyebb mestere. Nem mintha adott esetben nem lenne jelen drámaiság is az ő zenéjében, de mindenképpen egy olyan új világot, dimenziót nyit meg, amit más nem. Tamás pedig eme sajátosságra hihetetlenül érzékenyen rá tud mutatni.”
– Kocsis Zoltán, Parlando, 2010. január - „Játékának van egy aligha megragadható színvarázsa. Előadásában kiragyog Beethoven szenvedélyeinek tobzódó vörös hevülete vagy mélyzöld melankóliája, Schubert telének szikrázó, kopár fehérsége, Debussy végtelenben elmosódó sejtelmes, ezernyi pasztell árnyalata. Ilyen érzékletesen láttatni alighanem csak az tud, aki maga nem a szemével, hanem a lelkével lát. Érdi Tamás nemrégen a leedsi zongoraverseny zsűrijét nyűgözte le, a közeljövőben pedig Kocsis Zoltánnal és Vásáry Tamással ünnepli 30. születésnapját. A Szépművészeti Múzeumban.”
– Szegő András, Nők Lapja, 2009. szeptember - „Előadói stílusa rászolgált a legmesszebbmenőbb elismerésre, különösen annak ismeretében, hogy az ismert zongoraművészek többsége olyan mechanikus stílust követ, aminek nem sok köze van az igazi művészethez.
Mély meggyőződésem, hogy Érdi Tamás rászolgált a zongoraművészek világ-élvonalában elfoglalt tartós helyére.”
– Antoni Grudziński, zenetudós, a Fryderyk Chopin Társaság elnöke; 2009. május 28., Varsó - „A koncerttermek állva ünnepelt hőse elragadtatott hangokat csalogat elő napjaink élő elektronikus szószólóiból…. a Duna Televízióban október elsején, a Zene Világnapján, mert Érdi Tamás Szatmárnémetiben rögzített, gyertyafényes Chopin koncertjén tanúja lesz annak, miként születik a „világbrand”, ne mondjam: Hungaricum…”
– Láng Zsuzsa, TV Magazin: A Zene Világnapján; 2008. szeptember 26. - „Nemzetközi összevetésben is állja a próbát az est, melyet az odaadás és az ihletett pillanatok uraltak…Chopin e-moll zongoraversenyében Érdi Tamás aranyozta be Mozartot idéző derűvel a lengyel zongora poéta versenyművét….s a ráadásként adott cisz-moll nocturn-nel egyaránt azt bizonyította, hogy nem véletlenül tarják még Lengyelországban is kiváló Chopin játékosnak Érdi Tamást.”
– Jeles a Pannon Filharmonikusoknak a Kocsis-Érdi Mesterkurzuson, Kovács Attila Dunántúli Napló; 2007. május 17. - „Eddig mindig megfigyelhetõ volt, hogy Kocsis maximálisan alkalmazkodik a kísérendõ zongoristákhoz - a tempók nyilván Érdi választásai voltak, de a továbbiakban nem kell alkalmazkodásról, vagy egyáltalán, kíséretrõl beszélnünk. Mindkettejük Mozart-felfogása azonos volt; semmi engedmény a csokibevonatnak, ugyanakkor semmi túldimenzionált heroizálás. Annál inkább értelmezõ dallamformálás, az a fajta külsõségektõl mentes, a zene szerkezetét, „formáját” felmutató, és ezzel hatni akaró értelmezés, amely napjaink Mozart-játékának alapkövetelménye, de mégis, hányszor esik áldozatul tulajdonképpen pont a szerzõt nem tisztelõ túlédesítésnek…..”
– Varga Péter, Magyar Hírlap; 2007. október 16. - „Ez a Chopin friss, eleven, életteli, ez a Chopin a lobogó, zabolátlan látomások komponistája. Egy eleven, szenvedélyes, minden izében megélt élet realistája. Minden hangjából, frázisából, harmóniájából képek, emlékek, történések fakadnak zenévé: arcok, tájak, napkelték, viharok, csillagfényes éjszakák, bálok, kacsók, kivillanó bokák, levelek, flörtök, vallomások, szerelmek, megcsalatottságok? Színek, formák, árnyalatok káprázatos, szívet melengetõ kavalkádja. Ennyire látni a zenében, ennyire láttatni a hallgatóban, aligha képes más, mint egy születése pillanatától vak, de lelkében annál több fényt hordó kivételes tehetségû zongorista, mint Érdi Tamás”
– Nõk Lapja, Érdi Tamás Chopin cd-je /Hungaroton/, Szegõ András; 2004. november - „Én csak írni tudok, de Tamás ujjaival az Isten üzen” – Szabó Magda
- „Játéka akkora érzelmi mélységről és kifejezőképességről tesz tanúbizonyságot, amelyre a FELTÛNÕ (remarcable!) gyenge kifejezés…. Nem fogom félretenni Serkin, Askenazy, Uchida, Kissin és Clara Haskil lemezeit, de ez az egyik legjobb Mozart interpretáció az utóbbi időszak terméséből…. Kitűnő bemutatkozó lemezzel ajándékozott meg bennünket ez a fiatal muzsikus…. Kíváncsian várom a folytatást!”
– THOMAS McCLAIN, American Record Guide; 2000. - „Csodálatos egyszerűséggel, természetességgel játszik, zongorahangja telt, dallam és formaérzéke bámulatos. [...] Így csak az elhivatottak muzsikálhatnak, azok, akiknek anyanyelvük a zene, Mozart zenéje.”
– KOVÁCS Sándor, Új Zenei Újság, Bartók Rádió; 2000. augusztus 30.